Mitől válik egyénivé a táplálkozás?
Nincs mindenkinek egyforma étrendje – mitől válik egyénivé a táplálkozási szükséglet?
Két ember lehet azonos korú, azonos testmagasságú és akár azonos testsúlyú is. Ebből azonban még egyáltalán nem következik, hogy ugyanaz a táplálkozási rendszer lenne megfelelő számukra.
Az egyikük hetente négyszer sportolhat, a másik szinte egész nap ül. Az egyik nyolc órát alszik, a másik műszakban dolgozik. Az egyik testsúlyt szeretne csökkenteni, a másik izomtömeget szeretne megtartani vagy növelni.
Az egyik vegyes étrendet követ, a másik növényi étrenden él. Az egyiknek nincs ismert betegsége, a másik olyan diagnosztizált állapottal él, amely az étkezését is befolyásolhatja.
Több, egymással kölcsönhatásban álló tényező eredménye.
Ugyanaz az emberi szervezet – különböző élethelyzetek
Amikor azt mondjuk, hogy minden ember más, nem azt állítjuk, hogy a táplálkozástudományban nincsenek általános élettani alapelvek.
Vannak.
Az emberi szervezetnek szüksége van energiára, esszenciális tápanyagokra, folyadékra, vitaminokra, ásványi anyagokra, fehérjére, zsírokra, szénhidrátforrásokra és megfelelő élelmirost-bevitelre.
Az általános alapelvek alkalmazása azonban már az adott embertől függ.
Nem egyetlen konkrét ember teljes táplálkozási tervét írja le.
Ezért egy referenciaértéket nem úgy érdemes értelmezni, hogy: „Ez a szám mindenkire pontosan igaz.”
Sokkal inkább úgy: „Ez egy szakmai viszonyítási pont, amelyből az egyéni helyzet értékelése elindulhat.”
Mit értünk táplálkozási szükséglet alatt?
A táplálkozási szükséglet nem egyszerűen azt jelenti, hogy valakinek hány kilokalóriát kell elfogyasztania egy nap.
Több rétegből állhat.
- energiaigény,
- makrotápanyagok mennyisége és eloszlása,
- esszenciális aminosavak biztosítása,
- esszenciális zsírsavak bevitele,
- vitamin- és ásványianyag-szükséglet,
- folyadékigény,
- rostbevitel,
- étkezési ritmus,
- élelmiszerek tolerálhatósága,
- az étkezések időzítése,
- és bizonyos állapotokban egyes tápanyagok módosított bevitele.
Egy ember táplálkozási helyzete inkább mozgó rendszer, mint állandó címke.
A táplálkozási profil hét dimenziója
A személyre szabás megértéséhez nem egyetlen „táplálkozási típusba” próbáljuk besorolni az embert.
Több egymással összefüggő dimenziót vizsgálunk.
1. Életkor és életszakasz
Egy hatéves gyermek, egy tizenhét éves serdülő, egy harmincöt éves felnőtt és egy hetvenöt éves ember nem egyszerűen különböző korú.
Biológiailag is eltérő élethelyzetben vannak.
Gyermekkor
Gyermekkorban a szervezet nem csupán fenntartja önmagát. Növekszik és fejlődik.
Új szöveteket épít, változik a testösszetétel, fejlődik az idegrendszer, a csontozat és számos szervrendszer.
Serdülőkor
Serdülőkorban a gyors növekedés, a hormonális változások, a testösszetétel átalakulása és a változó aktivitás egyaránt befolyásolhatják a táplálkozási szükségletet.
Felnőttkor
A felnőttkort sem érdemes egyetlen homogén kategóriaként kezelni. Más élethelyzet lehet egy fizikailag aktív huszonöt éves ember, egy ülőmunkát végző negyvenes vagy egy fizikailag dolgozó ötvenes.
Idősebb életkor
Az életkor előrehaladtával változhat többek között az energiaigény, az étvágy, az izomtömeg, az ízérzékelés, a folyadékfogyasztás és az egyes tápanyagok hiányának kockázata.
2. Fizikai aktivitás és terhelés
Vegyünk két azonos testsúlyú embert.
Az egyik napi nyolc órát számítógép előtt ül. A másik fizikailag megterhelő munkát végez.
A testsúlyuk ugyanaz.
A napi terhelésük azonban egészen más.
Azonos testsúly – eltérő élethelyzet
Két 85 kilogrammos emberről beszélünk. A mérleg ugyanazt mutatja. A táplálkozási helyzet azonban teljesen eltérhet.
Kevés napi mozgás.
Rendszertelen étkezés.
Hetente egyszer sportol.
Magas napi aktivitás.
Rendszeresen étkezik.
Hetente négyszer edz.
Azonos testsúlyból tehát nem következik azonos energia- és tápanyagszükséglet.
Egy kalkulátor vagy okosóra által kijelzett érték becslés, nem tökéletesen pontos személyes mérés.
3. Testösszetétel és aktuális cél
Két ember testsúlya lehet azonos, miközben a testösszetételük jelentősen eltér.
A mérleg nem mondja meg önmagában, hogy a teljes testtömegből mennyi az izomszövet, zsírszövet, víz, csont és más testkomponens.
Ezért a „80 kilogrammos ember étrendje” önmagában nem értelmezhető személyre szabott táplálkozási kategóriaként.
A cél is számít
- testsúly megtartása,
- testösszetétel változtatása,
- izomtömeg megtartása vagy növelése,
- sportteljesítmény támogatása,
- nem szándékos fogyás kivizsgálása,
- vagy egyszerűen rendezettebb étkezési rendszer kialakítása.
4. Egészségi és metabolikus állapot
Ez az a terület, ahol különösen fontos a táplálkozási edukáció és az egészségügyi kompetenciahatár szétválasztása.
Egy diagnosztizált betegséggel élő ember táplálkozási szükséglete bizonyos esetekben jelentősen eltérhet egy egészséges emberétől.
Ilyen helyzet lehet többek között:
- cukoranyagcsere-zavar,
- krónikus vesebetegség,
- májbetegség,
- egyes emésztőrendszeri betegségek,
- felszívódási zavar,
- ételallergia,
- műtét utáni állapot,
- vagy más diagnosztizált egészségügyi állapot.
Ide tartoznak azok a folyamatok, amelyek során energiát nyerünk, tápanyagokat bontunk le, új molekulákat építünk, raktározunk és fenntartjuk a szervezet működését.
Az anyagcsere tehát jóval összetettebb annál, mint hogy valakinek „gyors” vagy „lassú” anyagcseréje van.
5. Táplálkozási forma és élelmiszerválasztás
Az is számít, hogy valaki milyen élelmiszereket fogyaszt, és melyeket nem.
Vegyes étrend
Állati és növényi eredetű élelmiszereket egyaránt tartalmazhat.
Vegetáriánus étrend
Ennek is több formája létezik, például lakto-ovo, lakto- vagy ovo-vegetáriánus étrend.
Vegán étrend
Állati eredetű élelmiszereket nem tartalmaz.
Lehet jól és rosszul összeállított vegyes étrend, ahogyan lehet jól és rosszul összeállított növényi étrend is.
Az ételintolerancia nem azonos az allergiával. Más mechanizmus állhat a hátterében, például bizonyos emésztési vagy enzimatikus eltérés.
A két fogalom összekeverése azért problémás, mert eltérhet a kivizsgálásuk, a kockázatuk és a kezelésük.
6. Étkezési ritmus és viselkedés
Lehet valakinek szakmailag kiváló étrendje papíron.
Ha nem tudja megvalósítani, a gyakorlatban nem működik.
Ezért nemcsak azt érdemes megvizsgálni, hogy mit eszik, hanem azt is, hogy hogyan eszik.
- Mikor étkezik?
- Milyen gyakran?
- Rendszeresen kihagy-e étkezéseket?
- Mikor jelentkezik éhség?
- Mikor nassol?
- Stressz vagy unalom hatására eszik-e?
- Milyen gyorsan eszik?
- Van-e ideje nyugodtan étkezni?
Viselkedés is.
7. Megvalósíthatósági környezet
Ez az egyik leginkább alulértékelt terület.
Tegyük fel, hogy elkészítünk egy papíron tökéletes étrendet: friss alapanyagokkal, változatos ételekkel, pontosan megtervezett étkezésekkel.
Majd kiderül, hogy az ember:
- reggel hatkor indul dolgozni,
- este hétkor ér haza,
- nincs munkahelyi konyhája,
- nem szeret főzni,
- két gyermeket nevel,
- és korlátozott élelmiszer-költségvetésből gazdálkodik.
A papíron tökéletes terv így könnyen gyakorlatilag használhatatlanná válhat.
A relevancia.
Az ember nem egy kategória
Képzeljünk el egy 52 éves nőt.
Ez önmagában szinte semmit nem mond el arról, hogyan lenne számára célszerű étkezni.
Adjunk hozzá további információkat:
- ülőmunkát végez,
- hetente kétszer sétál,
- rendszertelenül ebédel,
- testsúlyt szeretne csökkenteni,
- vegetáriánus,
- gyakran késő este eszik,
- kevés ideje van főzni.
Már egészen más képünk van.
Az embernek aktuális táplálkozási profilja van.
Mi alapján alakítható ki egy kliens táplálkozási profilja?
Előzmények, betegségek, gyógyszerek, korábbi testsúlyváltozások, allergiák, intoleranciák és panaszok.
Testmagasság, testsúly, testsúlyváltozás, szükség szerint testkörfogatok és testösszetételi adatok.
Mit, mikor, mennyit, milyen gyakran, hol és milyen körülmények között eszik.
Munka, napi mozgás, sport, edzés, ülőidő és regeneráció.
Alvás, munkarend, stresszterhelés, család, főzési lehetőség és napi időbeosztás.
Nem csak fogyás lehet: teljesítmény, energiaszint, rendszer kialakítása vagy tudatosabb étkezés is lehet cél.
Releváns laboreredmények, diagnózisok, gyógyszerlista és orvosi dokumentáció a kompetenciahatárok figyelembevételével.
Idő, pénzügyi keret, főzési készség, bevásárlási lehetőség, családi és munkakörnyezet.
Táplálkozási környezetben ide tartozhatnak például a jelenlegi és korábbi étkezési szokások, ismert betegségek, gyógyszerek, testsúlyváltozások és életmódi tényezők.
Egyetlen mérési adat önmagában ritkán ad teljes képet. Ezért a testsúlyt vagy például a BMI-t is mindig megfelelő összefüggésben érdemes értelmezni.
Miért nem elég egy online kalkulátor?
Egy online kalkulátor hasznos becslést adhat.
Megadhatjuk az életkort, nemet, testmagasságot, testsúlyt és aktivitási szintet.
Majd kapunk egy számot.
A probléma nem feltétlenül az, hogy a szám rossz.
A probléma akkor kezdődik, ha biztos egyéni igazságként kezeljük.
Nem feltétlenül végső válasz.
Miért nem elég a BMI?
A BMI, vagyis testtömegindex egy egyszerű antropometriai mutató.
A BMI azonban nem méri közvetlenül:
- a testzsír arányát,
- az izomtömeget,
- a zsír eloszlását,
- az edzettséget,
- az étrend minőségét,
- vagy az ember teljes metabolikus állapotát.
Ezért egyetlen BMI-értékből teljes személyre szabott étrendet készíteni nem indokolt.
A személyre szabás nem azt jelenti, hogy mindent túlbonyolítunk
A személyre szabott táplálkozás nem feltétlenül jelent folyamatos méricskélést vagy minden egyes gramm kiszámítását.
Sok embernél az első valóban hasznos változás ennél sokkal egyszerűbb lehet:
- rendszeresebb étkezés,
- jobb összetételű reggeli,
- több zöldség,
- megfelelő folyadékbevitel,
- tudatosabb bevásárlás,
- jobb alapanyagválasztás,
- kevesebb ultrafeldolgozott élelmiszer,
- vagy néhány alapétel megtanulása.
Hét kérdés, amely közelebb visz az egyéni szükséglethez
Az ÉletKód™ szemlélete
Nem hiszünk abban, hogy létezik egyetlen étrend, amely minden ember számára ugyanúgy megfelelő.
De abban sem, hogy minden táplálkozási alapelvet el kell dobni azért, mert egyének vagyunk.
A kettő között van a szakmailag értelmezhető út.
Majd megvizsgáljuk:
hogyan alkalmazhatók ezek ennél az embernél, ebben az élethelyzetben, most.
Nem az embert próbáljuk egy előre elkészített étrendhez igazítani.
Az étrendet igazítjuk az emberhez.
Fontos
Az ÉletKód™ Magazin és a Táplálkozási Tudástár tartalmai edukációs és ismeretterjesztési célt szolgálnak.
A bemutatott táplálkozási csoportok és dimenziók nem orvosi diagnosztikai kategóriák.
Diagnosztizált betegség, kóros vagy tisztázatlan laboreredmény, jelentős nem szándékos testsúlyváltozás, tartós emésztőrendszeri panasz, étkezési zavar gyanúja vagy más egészségügyi probléma esetén megfelelő egészségügyi kivizsgálás szükséges.
A személyre szabott táplálkozási javaslatnak mindig figyelembe kell vennie az adott ember egészségi állapotát, élethelyzetét és a szakmai kompetenciahatárokat.
