Kosár
0
0 Ft
Nutrigenetika – amikor a génjeink is beleszólnak abba, hogyan táplálkozunk
Nutrigenetika – amikor a génjeink is beleszólnak abba, hogyan táplálkozunk
Miért van az, hogy valaki megiszik este egy kávét, majd fél órával később nyugodtan elalszik, míg más már a délutáni kávé után is órákig forgolódik?
Miért tolerálja valaki gond nélkül a tejtermékeket, miközben másnál ugyanaz az étel kellemetlen emésztőrendszeri tüneteket okozhat?
És hogyan lehetséges, hogy két ember hasonló étrendet követ, mégsem pontosan ugyanúgy reagál rá?
A válasz egy része a génjeinkben keresendő.
A táplálkozástudomány sokáig elsősorban arra kereste a választ, hogy milyen étrend tekinthető egészségesnek egy adott népesség számára. Ma azonban egyre többet tudunk arról, hogy az emberek között jelentős biológiai különbségek vannak.
Ezek egyik forrását genetikai sajátosságaink jelentik.
Ezzel foglalkozik a nutrigenetika.
Mi a nutrigenetika?
A nutrigenetika azt vizsgálja, hogy az öröklött genetikai különbségek miként befolyásolhatják szervezetünk válaszát az elfogyasztott élelmiszerekre és tápanyagokra.
Az emberek genetikai állománya rendkívül hasonló, mégsem teljesen azonos. A DNS-ben található apró eltérések egy része hatással lehet bizonyos enzimek működésére, az anyagcsere-folyamatokra vagy egyes tápanyagok feldolgozására.
Ez azt jelenti, hogy ugyanaz az étel vagy tápanyag nem feltétlenül vált ki minden ember szervezetében teljesen azonos választ.
Fontos azonban egy lényeges különbségtétel.
A genetikai adottság nem egyenlő a sorssal.
A legtöbb esetben nem arról van szó, hogy egy génváltozat egyértelműen meghatározza, mit szabad vagy mit tilos ennünk. Sokkal inkább arról, hogy bizonyos genetikai sajátosságok módosíthatják egy adott tápanyagra vagy étrendi tényezőre adott válasz valószínűségét vagy mértékét.
Egy jól ismert példa: a laktóz
Az egyik legismertebb nutrigenetikai példa a tejcukor, vagyis a laktóz emésztésének képessége.
A laktóz lebontásához a vékonybélben termelődő laktáz enzimre van szükség.
Csecsemőkorban ennek az enzimnek az aktivitása természetesen magas, hiszen az anyatej is tartalmaz laktózt. Sok embernél azonban az életkor előrehaladtával csökken a laktáztermelés.
Másoknál genetikai változatok következtében a laktáz aktivitása felnőttkorban is fennmarad.
Ez részben megmagyarázza, miért képesek egyes emberek egész életükben gond nélkül fogyasztani nagyobb mennyiségű tejet, míg másoknál a laktóz puffadást, hasi diszkomfortot vagy hasmenést okozhat.
A genetika azonban még itt sem az egyetlen tényező. A tolerálható laktózmennyiség, az elfogyasztott étel összetétele, a bélrendszer állapota és az egyéni érzékenység szintén számít.
Kávé: ugyanaz a koffein, eltérő reakció
A koffein lebontásában többek között a májban működő CYP1A2 enzim vesz részt.
A CYP1A2 gén bizonyos változatai összefüggésben állhatnak azzal, hogy az egyes emberek milyen gyorsan metabolizálják a koffeint.
Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy ugyanaz a kávémennyiség különböző embereknél eltérő ideig és eltérő intenzitással fejti ki hatását.
De itt is érdemes óvatosnak lenni.
A koffeinre adott reakciót nem kizárólag egyetlen gén határozza meg. Befolyásolhatja többek között az életkor, a rendszeres koffeinfogyasztás, bizonyos gyógyszerek, a dohányzás, hormonális tényezők és természetesen az elfogyasztott koffein mennyisége is.
A genetikai információ tehát egy darabja a kirakósnak, nem maga a teljes kép.
Folátanyagcsere és az MTHFR
A nutrigenetika kapcsán gyakran kerül szóba az MTHFR gén is.
Az általa kódolt enzim részt vesz a folátanyagcserében és az úgynevezett egy-szénatomos anyagcsere-folyamatokban.
Bizonyos MTHFR-variánsok csökkent enzimaktivitással járhatnak, és megfelelő körülmények között befolyásolhatják például a homocisztein-anyagcserét.
Az interneten azonban az MTHFR köré rendkívül sok túlzó állítás épült.
Egy genetikai variáns jelenléte önmagában nem bizonyít betegséget, és nem jelenti automatikusan azt sem, hogy valakinek speciális étrendre vagy nagy dózisú étrend-kiegészítőkre van szüksége.
A genetikai eredmény értelmezéséhez mindig szükség van a teljes klinikai és táplálkozási környezet figyelembevételére.
A genetika az étkezési szokásainkat is befolyásolhatja
A nutrigenetika nem kizárólag a tápanyagok lebontásával foglalkozik.
Genetikai különbségek az ízérzékelésben is megjelenhetnek.
Bizonyos emberek például intenzívebben érzékelhetnek egyes keserű ízeket. Ennek hátterében többek között az ízérzékelésben szerepet játszó receptorokat kódoló gének eltérései állhatnak.
Ez közvetetten akár az élelmiszerválasztást is befolyásolhatja.
Vagyis génjeink nemcsak abban játszhatnak szerepet, hogyan dolgozzuk fel az elfogyasztott ételt, hanem bizonyos mértékig abban is, milyen ételeket részesítünk előnyben.
Akkor létezik számunkra genetikailag tökéletes étrend?
Jelenlegi tudásunk alapján ennél jóval összetettebb a helyzet.
A táplálkozásra adott válaszunkat egyszerre befolyásolhatja:
- genetikai állományunk,
- életkorunk,
- testösszetételünk,
- fizikai aktivitásunk,
- alvásunk,
- hormonális állapotunk,
- gyógyszereink,
- bélmikrobiotánk,
- egészségi állapotunk,
- életmódunk és
- maga az étrendünk.
Ráadásul ezek a tényezők folyamatosan kölcsönhatásban állnak egymással.
Ezért félrevezető lenne azt állítani, hogy egyetlen genetikai teszt alapján pontosan meghatározható valakinek az „ideális étrendje”.
A genetikai információ bizonyos esetekben értékes kiegészítő adat lehet, de nem helyettesíti az étrend, az életmód, az egészségi állapot és szükség esetén a laboratóriumi eredmények komplex értékelését.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A nutrigenetika egyik legfontosabb üzenete nem az, hogy mindenkinek DNS-vizsgálatra lenne szüksége.
Sokkal inkább az, hogy kezdjük megérteni:
Az emberek nem teljesen egyformán reagálnak ugyanarra a táplálkozási környezetre.
Ez tudományos alapot ad annak a szemléletnek, hogy a táplálkozási ajánlások mellett az egyéni reakciókat is érdemes figyelembe venni.
A személyre szabott táplálkozás ezért nem egyetlen genetikai eredményből születik.
Sokkal inkább különböző információk összeillesztéséből: az étkezési szokásokból, életmódból, egészségi állapotból, testösszetételből, laboreredményekből, egyéni tapasztalatokból és bizonyos esetekben genetikai adatokból.
A génjeink adottak, a környezetünk azonban változtatható
Talán ez a nutrigenetika egyik legérdekesebb tanulsága.
A genetikai állományunkat nagyrészt készen kapjuk.
Az azonban, hogy milyen élelmiszereket fogyasztunk, mennyit mozgunk, hogyan alszunk és milyen életmódot folytatunk, jelentős részben változtatható.
A modern táplálkozástudomány ezért már nem csupán azt kérdezi:
„Mit tesz a táplálék a szervezetünkkel?”
Hanem egyre inkább azt is:
„Miért reagál két ember szervezete eltérően ugyanarra a táplálékra?”
A nutrigenetika ennek a kérdésnek az egyik fontos kutatási területe.
A történet azonban itt még nem ér véget.
Mert miközben génjeink befolyásolhatják azt, hogyan reagálunk a táplálkozásra, az elfogyasztott tápanyagok és más környezeti tényezők maguk is kapcsolatba kerülhetnek génjeink működésének szabályozásával.
Ezzel foglalkozik a nutrigenomika – sorozatunk következő része.
Fontos: A cikk ismeretterjesztő célt szolgál, és nem helyettesíti az egyéni orvosi diagnózist, kezelést vagy személyre szabott egészségügyi tanácsadást.